Resident Evil 4 Élménybeszámoló

12 04 2009

Bizonyára az előző „posztom” kiváltott egy kis értetlenkedést az olvasói körében, így most magyarázom egy kicsit a bizonyítványt. Sőt, hozzácsapok még egyet s mást, így lényegében egy Resident Evil 4 élménybeszámolót olvashattok a továbbiakban.

Az előzmények, miegymás:
Először is, mi az a Resident Evil? Az első ilyen néven futó játék 1996-ban jelent meg, és stílust teremtett, amit úgy hívnak, hogy ’túlélő horror’. Sajna nem volt szerencsém játszani ezzel, viszont a RE 2-őt és a RE 3-at kipróbálhattam, és megállapítottuk közösen (mert ugyebár jómagam, Fate és Nitta a nagy játékfelfedező-túrákat mindig együtt tesszük), hogy a horror az irányításnál kezdődik, amit sehogy sem bírtunk elsajátítani, így rövidesen (negyedórán belül) letettük a kontrollert.
Nos, térjünk rá a negyedik részre. Ezzel először kilencedikben találkoztam, amikor az osztálybeli fiúk az egyikőjük által behozott PS2-n egy játékkal játszott. Mikor először lestem át a válluk fölött, hogy mégis mi lehet ez a valami, csak annyit láttam, hogy egy szőke pasival (aki gyanúsan emónak látszott a hajstílusa alapján, ezért elkönyveltem magamban egy Random Faszagyereknek) irtják az ellent. Mikor már elég sokat néztem, rákérdeztem a PS2 tulajdonosától, hogy mégis mi ez. A válasz ’Resident Evil 4’ volt.
Egy ideig ennyiben is maradt a dolog, csak aztán rájöttem, hogy nekem tetszett ez a játék, ezért ősszel, mikor ’úgyis a conon vagyunk, miért ne nézhetnénk be a PeCsa piacra’, el is mentünk az ottani vásárra. Ahol ott is volt a Resi 4! Hurrá, hurrá, örültem nagyon, csak aztán gondolkodóba estem. Tényleg kell nekem ez a játék? Tényleg kipengessek érte kemény ezreseket (az árat egyébként egy másik játékkal való becserélés esetében lejjebb vittek volna, így csak 2000 lett volna az a baromi nagy ár)? Mondhatni, sikeresen lebeszéltem magamat róla (bakker, pedig még a tokot is kinyitattam az árussal, hogy megnézhessem, nem karcos-e a CD, és megvan-e a kézikönyv; ami meg is volt, csak külön kis lapokra szakadva), így búcsút intettem Leonnak, s mentünk conra.
Telt-múlt az idő, egy ideje nem gondoltam erre a témára, de Nitta talált youtube-on egy emberkét, aki Resi paródiákat gyártott. A videói nézése során Resi fangörlökké avanzsálódtunk, s ekkor jött előbb a RE 3 és a RE 2 kipróbálása, majd tragikus befejezése a játék ötödik percében. Én úgy emlékeztem, hogy a Resident Evil 4-ben könnyű volt az irányítás, ezért nem értettem, hogyhogy nem toltuk jobban a témát. Na, mindegy.
Nemsokára megint azon kaptam magam, hogy játszani akarok a Resi 4-gyel, végre-valahára, ezért újfent a beszerzésére adtam a fejem, de elhatároztam, hogy most a Nagy Pillanatban nem gondolom meg magam!!! A PeCsában természetesen már nem volt, és ha lett is volna, 5000 Ft lett volna érte a minimum ár. Letörten távoztunk a helyszínről.
De szerencsére happy enddel zárult a történet. Azt hiszem, már elég sok lóvém összegyűlt a szent célra (5500 ruppó), amikor is a vatera.hu-ra evett a fene, ahol beírtam a szentséges keresőszavakat: Resident Evil 4. Ki is dobott sok találatot… és ott volt köztük, amire ott helyben, 4500 Ft-ért lecsaphattam. Meg is tettem!!! (Talán egy keddi nap volt… vagy hétfői?) Csakhogy az, aki árulta, Vas megyében lakott. Nem baj, létezik postai utánfizetés is a világon.
Csütörtökre meg is érkezett a drágaság Nittához (jobbnak láttam, ha inkább hozzájuk rendelem…). Akkor szombaton már kipróbálhattam! Hibátlan volt a CD, a kézikönyv egyben volt, sőt, még ott volt a tokban egy kis lapocska is, ami még a játék eredeti vásárlása óta lehetett benne.
Most, hogy jó hosszan leírtam, hogy esett a nagy eset, jöjjön a játék története, az első benyomások, valamint a végére a saját szubjektív véleményem.

A történet:
A RE 4 2004-ben játszódik, tehát 6 évvel a raccooni események után (T-vírus kitörése az Umbrella gyógyszergyártó cég laborjából, az emberek megfertőződnek, zombikká válnak, a túlélők menekülnek, aztán az Egyesült Államok elnöke, és tanácsa dönt a város lebombázásáról). Leon Scott Kennedy-t, a játék főhősét ismerhetjük a RE 2-ből; az akkori, kezdő, kicsit naiv zsarut egy szinte betonkemény ügynök váltotta fel, akinek „ugyan” megmaradt a sármos megjelenése, de mióta az Elnöknek dolgozik, tovább képezték, képességei szinte egy szuperügynökké avatták. Ja, és hogy idézzek a játékból: „He catches on quick, as expected.”
Szóval, ezt a Leont, mint egyszemélyes mentőosztagot elküldik Spanyolországba, mivel elrabolták az Elnök lányát, Ashley-t, s utoljára ott látták. Hamar kiderül, hogy nem egy szokásos túszejtő akcióról van szó, hanem egy grandiózus világleigázó-tervről, amit egy Osmund Saddler nevű gonoszbácsi akar eszközölni. Terve igen egyszerű: beinjektálja Ashley-t egy réges-régi parazita tojásával – a parazita neve Las Plagas-, ami egy idő múltán, ha kifejlődik, átveszi az uralmat teste felett, és Saddler hűséges bábjává varázsolja az Elnök lányát. Ezt a teremtményt elküldi Amerikába, vissza az apjához, ahol persze össze-vissza fertőz mindenkit. Így ez egész világ Saddler rabszolgatartományává válik. Leon pattog, ő is megkapja a parazitát, nem baj, így duplán motivált lesz az ellenakcióra. Szerencsére létezik ellenszer, de vajon időben ki tudja Leon és Ashley szedni a parazitát a testükből? Leon le tudja győzni a sok-sok parazitás fertőzöttet, aki a nyomukba ered? Sikerül megakadályozni Saddler tervét? És vajon örülni fog Leon a két régi ismerősnek, akikkel útja során összefut…?

Az első benyomások:
Az elején párszor halálra ijedtem, de aztán igencsak belelendültem a játékba, de ne szaladjunk ennyire előre!
A játék nekem igencsak bejövős, habár a legelején egy kicsit nehéz (még easy fokozaton is, eh) volt, mivel nem az akciójátékokhoz szoktam. Igen, ez már egy akciójáték, nem túlélő horror! Az irányítás… nem nehéz, bár szokni kell, szóval ezt is besorolom a pozitívumok sorába.
Persze a fő indokom arra a kérdésre, hogy miért tetszik a játék, nos… Leon. Igen, akit az elején egy emó hülyegyereknek néztem (nyugi, az emó és a hülyegyerek kifejezések nem kapcsolódnak össze), tisztára megszerettem. Szóval én lenni ezerrel Leon fangörl.😛
Aztán bírom az árus fejét is, vicces egy hangja van a csávónak. Mintha egy tüdőbeteg hangját keverték volna egy idős bácsiéval, felejthetetlen.
És a játék zenéi… azok is nagyon tetszenek! Néhol ugyan beleolvad a nagy öldöklés zajába, de van, amikor hangsúlyosabbá válik (pl. az árusnál, vagy a mentési pontoknál), és olyankor a legszívesebben maxra tenném a hangerőt, hogy belerezonáljon a gyönyörűségbe a fülem. Na, ezt jól megaszondtam. xD
Annak meg külön örülök, hogy a PS2-es verziót megpakolták fincsi extrákkal. Ez is egy jó pont a Capcomnak. Leon gengszter kosztümjéért meg egy buksisimi jár az ottani srácoknak.
Negatívumok? Nos, a játék rövidsége mindenképpen az. Hat fejezetből áll, de a hatodik maga egy bossfight, sz’al… felejtős. Ada és Leon közös jelenetei lehettek volna (még) impresszívebbek, meg össze is jöhettek volna. Sebaj, majd legközelebb.
A régi Resi fanok által említett legnagyobb csalódás az az, hogy átváltottak erre az akció stílusra a túlélő horrorról, és már nem is zombik az ellenfelek, hanem fejük-helyén-csúnya-csápos-izés emberkék. Azért be lehet ismerni, annak kell örülni, hogy egyáltalán megjelent ez a rész, mivel ha jók az értesüléseim, jó párszor újrakezdték a fejlesztést a Capcomos fiúk, sőt, be is fagyasztották egy időre egyszer. Mi több, egyik fejlesztési stádiumából alakult ki aztán a Devil May Cry.
Nekem nincs bajom ezzel az akció stílussal. Meglehetős álszentség is lenne részemről, ha lenne, mivel nem túl sok ideje ismerem a Resit, és nem is játszottam szinte a korábbi részekkel, így azokról csak a videók által lehet véleményem, és ugyebár nem egészen ugyanaz játszani, mint nézni egy videón, ahogy játszanak.
Különben is, szerintem ezt a problémát simán übereli Ashley, alias Asslee személye. Hihetetlen idegesítő a hangja (LEOOON, HEEEEEEEEEELP!!!), és állandóan el akarják vinni szerencsétlent, aki ráadásul még önvédelemre is képtelen. Az ember előszeretettel lőne bele abba a szőkefürtös kobakjába, hogy a ragya cifrázná ki a hangszálait.

Saját vélemény:
Az összefoglaló véleményem a Resident Evil 4-ről: ki kell próbálni, játszani kell vele, aztán a rabjává válni.😀 Szerintem megérdemelten titulálták az egyik legjobb akciójátéknak, és a Resident Evil címet sem véletlenül viseli.
Nos, ennyit szerettem volna megosztani Veletek, most kíváncsi vagyok a véleményetekre. Sziasztok, további jó napot!


Műveletek

Information

9 hozzászólás

12 04 2009
Fate

Lol’d. Here comes an… értelmes cikk?? With fangirlitisz. *retard face!*

Amúgy lehet hogy Leon egy naggyonkeményítős srác, de akkor is… Wesker rulz! És hogy még rulzabb legyen, ebben a játékban is, akárcsak a Code Veronica alcímű x-edik részben, van EVIL WESKER LAUGHTER! Igaz, hogy csak az Assignment Ada-ban, de akkor is. Wesker az igazi menőcsávó.

Azért persze RESI 4 is rulz, és Mijon ne feledd… kit érdekel Krauser???!

26 04 2009
shearer

Az RE4 rövid? LOL. Előző konzolgeneráció toronymagasan leghosszabb akciójátéka volt!😀 Azóta meg már ha egy játék single módja legalább 6-7 óra, akkor már örülhet az ember. Ehhez képest a RE4 ~20-22 órája bőőőőven jó.🙂
Ja és easy-n nem is érdemes játszani vele. Az igazi móka legnehezebb fokozaton kezdődik, az az igazi HORROR.

Amúgy meg egyetértek az RE4 nagy királyság, még mindig az egyik kedvenc játékom (én még anno 16 ezerért vettem meg GameCube-ra; de tavaly leszedtem ps2-re is az Adás küldetések végett), a RE5 sem tudta überelni. Leon is nagy arc, de a széria abszolút legkirályabb szereplője a PURE BADASS ALBERT WESKER. B)

27 04 2009
Mijon

Leont erőteljesen “láwwolom”, tehát… :D:D
Ja, amúgy most a Code Veronica X-t szereztem meg… és van benne említve Leon… : )
No persze Wesker is megéri a pénzét, kíváncsi vagyok, mikor lép be a játékba…

27 04 2009
Rev

Fate a nagy Wesker fangrill itt… (BTW Mion meg a Leon fangrill…)

27 04 2009
Fate

Rev megelőzött, eh. De shearer, hát mit ne mondjak, igazad van! Minek ide Leon S. Kennedy, ha van Albert Wesker? Me’hogy… He’s an operator, he’s a real player, and if you mess with him, you know you’ll never win, he’s an instigator, enemy eliminator, and if he knocks you better let him in…: )

Szal Wesker rulz, és aki más állít, az… Chris Redfield, maybe?

4 05 2009
shearer

Chris Redfield csak egy militarista izomagy, Wesker rulz über alles! B)
Ha még valamirevaló pasi karaktert kell mondani, akkor már inkább Billy Coen a RE Zeróból.

4 05 2009
Fate

Valaki kimondta a kendőzetlen igazságot! Halál és átok a szteroidszedő alakulatmániás (mindig valami jó kis rövidítésű csapatba lép be, hát könyörgöm! Mi az hogy S.T.A.R.S. és B.S.A.A.?! :D:D)Vörösmezei Krisztiánra (huh? maybe). LULZ.

19 06 2009
Q-Gloaf

BSAA: Bioterrorism Security Assessment Alliance
STARS-ra meg nem találtam semmit😀

21 06 2009
Mion

Q-Gloaf: Fate tudja, hogy mit jelentenek a rövidítések.😀

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




%d blogger ezt kedveli: